Cikkek, esszék

2018. december 07. péntek

Kategória: Cikkek, esszék

Találatok: 6695

Címkék életmód egészség homeopátia tudomány

A homeopátia támadói szerint azért kell megvédenünk az embereket ettől a boszorkányos szertől, mert nincs benne valós, kimutatható hatóanyag, csak információ. Az is csak a hívők szerint, hiszen tudományosan az információ kimutathatatlan.

De nézzünk szét egy pillanatra abban a világban, amely a Mátrix íróit megszégyenítő módon zsigereli ki az embereket emiatt az egyetlen szó miatt: információ.^[1]

Amikor túl szőke barátnőnk elvégzi heti zarándoklatát a plázába, vagy egy világsztár a Rodeo Drive-on vásárol, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem azért fizetnek sok százezret egyetlen csizmáért, mert a csizmában lévő anyag ára (legyen az bármilyen ritka anyagból) ilyen sokat ér. Nem. Amit megfizetnek, az se több, se kevesebb, mint az az aprócska kis cetli, ami hol eldugva, hol láthatóan egyetlen információt hordoz, hogy ki az, akinek a kis agyában megszületett e forradalmian új kinézetű csizma ideája, vagy is maga az információ.

Az én földhöz és anyaghoz kötött gondolkodásom számára éppoly elvetemült egy információ miatt milliókat fizetni egy lábbeliért, amiben semmi mást nem tudok csinálni, csak járkálni, mint a homeopátia ellenzőinek az a tény, hogy meggyógyulok egy kevés víztől, meg tejcukortól, ami a bogyókban van.

A cikk folytatódik a hirdetés után...

De miért van az, hogy míg a homeopátiát boszorkányüldözésnek vetik alá, mert tudományosan kimutathatatlan módon fejti ki a hatását, addig senki nem tiltja be a Beverly Hills közepén kufárkodó milliárdos cégeket csalásért, amikor milliókat kérnek el egy-két hétköznapi használati tárgyért, csak mert az egy információt rejt magában: a tervezője nevét.

Amikor szegény Giordano Bruno lángokban állt néhány információ miatt, amit akkor képtelenek voltak tudományos eszközökkel bizonyítani, nem tudta szegényke, hogy pár száz évvel később szemen röhögnénk azt, aki még mindig azt a gyermekmesét vallja, hogy a Nap kering a Föld körül, csak mert a két szeme úgy látja, hogy a nap mozog az égen. Én még soha nem láttam a saját két szememmel, hogy a Föld kering a nap körül.

Most felejtsük el, hogy erről videofelvételeket lehet látni, hiszen tudjuk: manapság azt hamisítanak meg képi eszközökkel, amit csak akarnak. Szóval, mialatt Bruno azért haldoklott, mert az inkvizítor minden reggel látta felkelni a napot az égen, Bruno valószínűleg azon töprenghetett, hogy miért akkora bűn azt állítani, hogy a Föld kering a Nap körül, hogy ezért halált érdemel? Mi olyan nagy cucc ebben? Drága jó Giordano Bruno nem tudta, hogy ő ugyanazért halt meg, amiért manapság a homeopátiának is a halálát akarják: mert az igazság szabaddá tesz.

Amikor kiderült, hogy Brunónak igaza volt, az egész emberiség sorsa fordulóponthoz ért. Fel kellett dolgozni a tényt, hogy nem ez a bolygó a világmindenség középpontja. Legalábbis nem abban a formában, ahogyan addig gondolták. Ez bizony hatalmas önbecsülésvesztéshez vezetett.

Ki vagyok én? - kérdezte magában az ember -ha nem az vagyok, akit Isten a világmindenség közepére teremtett? Mennyire vagyok fontos, ha a világmindenség egy jelentéktelen sarkában élek egy jelentéktelen bolygón?

A tény tény marad, amíg tényként kezeljük. Megtehetem, hogy elfogadom Bruno heliocentrikus elméletét, de ma is megtehetem, hogy tagadom, hiszen semmivel sem látok többet az ügyből, mint az az inkvizítor, aki a napot látta felkelni keleten. Én azonban hiszek a médiának, a tanároknak, az anyukámnak, a barátaimnak, meg a titokzatos „mindenkinek”, akik mind tudni vélik, ki kering ki körül.

Mert magam nem tudom bebizonyítani. Ahhoz parányit nagyobb látószögű ez meg az-ra van szükségem, és nekem nincs olyanom. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen, ha folyton újra mindenkinek magának kellene bebizonyítani mindent, akkor az emberiség nagyjából egy helyben ácsorogna. Csakhogy éppen ez a hozzáállás okozza minden Giordano Bruno vesztét is, mert olyan erősen hisszük, hogy minden úgy van, ahogy „mindenki” gondolja (épp az említett fejlődés miatt), hogy amikor eljön a fordulatok embere, és a változás szele orkánná erősödik, akkor valakit kivégeznek. Most épp a homeopátiát. Ez rossz hír azoknak, akik hisznek benne, de a jó hír az, hogy a fejlődés minden ellenkező vélemény ellenére megállíthatatlan. A jó győz, a rossz elbukik, mert igazak mind a mesék, ha tetszik, ha nem.

A Föld egy kis bolygó a világmindenségben. De az már rajtunk múlik, hogy milyen következtetéseket vonunk le ebből. Hiszen ugyanilyen jelentéktelenné tette az emberi életet az is, hogy egyetlen ravasz meghúzása véget vethet rövidke életünknek, egyetlen szabad szemmel láthatatlan kis lény, mely az élet határán túl mozog, megszüntetheti bennem az életet. De én vagyok az, aki ezekből kiindulva gondol magáról valamit. Én vagyok az, aki érték vesztettnek érzem magam, csak mert nem én vagyok a világmindenség közepén. Amúgy is: ki az aki meg tudja mondani, hogy pontosan hova esik a világmindenség közepe, ha egyszer végtelen?

Ha kiderül, hogy a homeopátia valóban hat és nem is akármilyen erős hatása van; ha kiderül, hogy sokkal erősebb gyógyszer, mint bármelyik a gyógyszergyárak által nagy nagy extra profittal eladott és nem kis pökhendiséggel gyógyszernek nevezett méregputtony, akkor a földi emberiség egész hozzáállása megváltozik. Amit könyvek ezreiben hirdetnek: hogy egyetlen gondolat megváltoztathatja az egész életedet, sőt, akár egy ország életét is, ha igaz, hogy te vagy a saját sorsodnak kovácsa, ami a gondolkodásmódodnál kezdődik, és ez feketén-fehéren bizonyságra talál egy kézzel fogható gyógyszerben, akkor bizony szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a tudomány eszközei ugyanolyan csekély hatalommal és képességgel rendelkeznek ma, mint az inkvizítor szeme 600 évvel ezelőtt.

Folytatás: az információ és a világ ellentmondásai

[1]: a tudományos definíciók szerint azonban ezt kellene figyelembe venni itt is!

Az információelmélet az elektromos hírtovábbítás kutatása során jött létre 1948 körül. Alapítói Claude Shannon, Norbert Wiener és Andrej Nyikolajevics Kolmogorov. Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Az információelmélet szerint azonban az üzenet nem azonos az információval. Az átvitt adatmennyiség információtartalma attól függ, hogy a vétel helyén mennyire szünteti meg a bizonytalanságot. Például az alábbi hiányos sürgöny információtartalma attól függ, hogy naponta hány vonat jön: "Holnap érkezem, a …… órás vonattal, Károly." Ha csak egy vonat érkezik, a bizonytalanság megszűnt, ha viszont naponta sok vonat jár, nagy a bizonytalanság, az üzenet információtartalma kicsi.