Versek

A születendő lélek

 

Ó, de messzi vagytok! Ahogy előre nézek

Én drága őseim!

Ti, akikhez egykor majd jövök!

És akiket szívemből szövök.

Ti akik még tán meg sem születtetek, de én

Bennetek látom erősségemet,

gyengeségemet.

Magam kezével fonom szálatok, hogy jó kezekben

Legyek nálatok.

Hogy úgy nézzek ki, mint apám, s anyám

És leendő erőid, ó hazám!

Te anyaméh! Kora és helye életemnek

Magas szívek tehozzád vezettek.

Téged hívtak felém

Téged ittak belém

Hogy földed, mely puha és kemény

Az én testem is legyen egykor

Ha elmegyek.

 

Ó, nézd, szellem, miként ragyog fényes másod

a csillagokban, s hogy lesz majd kabátod

melyet anyag jár át, ha üt az óra

És vezetsz két kezet harangszóra.

Hogy ők legyenek a te választott szüleid

S beléd olvadjon lelkük és szíveik.

Te hívtad, formáltad őket

S ez a perc varázsol embert belőled

Megadva neked mindent, mit akartál

Hogy mivé lenned kell, azzá váljál.